Idegenforgalom
Székelyhíd egykori vára egy 1665-ös metszet.
Székelyhíd nevét még a tatárjárás előtti időkben,1217-ben említette először oklevél, mint a bihari vár székely fegyvereseit, és ekkor Lukács nevű hadnagyukat is említik. Egy legenda szerint a székelyeket még a 10. században végén telepítették le itt az Ér hídjának őrzésére. Oklevélben 1278 -ban is említik Zekulhyd, majd 1325-ben Zekulhyda néven .
A település első ismert birtokosa a Gutkeled nemzetségből származó Dorog fia Péter volt, az ő idejükben a településnek vámja is volt. A Dorogok utódai a14.század végéig birtokolták a települést.
1402-ben a Zsólyomy tagjai; Zólyomy Márton mester és fiai I. Dávid és I. Lőrinc szerezték meg a települést, akik a13.század végére az addig igénytelen kis falut várossá fejlesztették, mely hamarosan nagy fejlődésnek indult.
1417-ben a Zólyomyak Zsigmond királytól vásárjogot nyertek Székelyhídnak, majd hamarossan hetivásártartásra is jogot szereztek.
1460-ban pedig engedélyt kaptak arra is, hogy az Ér egyik szigetén fa- vagy kővárat építsenek, bástyákkal, falakkal, sáncokkal és más szükséges épületekkel együtt.
1514-ben Dózsa seregei ostromolták és lerombolták, a birtokos Zsólyomy család 4 tagját is megölték. A vár építése utáni évtizedben kezdték el a mai református templom építését, csúcsíve sgótikus stílusban, az egykori Árpád -kori ősi román stílusú templom helyén.
A várat 1595 -ben újjáépítették, majd1630 és 1636 között megerősítették.1661 augusztus 7-én a török elfoglalta és szörnyű pusztítást okozott. 1664 -ben a vasvári békében elrendelték lebontását, majd 1665-ben felrobbantották. Anyagából épült a Stubenberg-kastély, előtte áll a későbarokk római katolikus templom.1698 szeptemberében az itteni gabonaház ellen intéztek támadást a szegénylegények.
1910-ben 5279 lakosából 5235 magyar volt. A trianoni békeszerződésig ,Bihar vármegye Székelyhidi járáshoz tartozott.
202-ben társközségeivel együtt 12 395 lakosa volt, melyből 9000 magyar (72,60%), 895 román és 2500 cigány. 2004 májusában várossá nyilvánították, majd júliusban új határátkelőt nyitottak a magyarországi Létavértes felé.
Érmellék .Székelyhid.
Bihar- és Szilágy megyének (Erdély -Románia)az Ér és Berettyó közt elterülő vidéke, Az ország egyik legjobb bortermő földje. A csekély magasságra emelkedő dombok DK-ÉNy-i irányban húzódnak. A bortermelésnek az éghajlat is kedvező. Érmelléknek, számos népes község van: Szalacs, Ottomány, Éradony, Székelyhid, Diószeg, Szent Jobb,Hegykőzszentmiklós,Kiskereki,Keserű stb. Legjelentékenyebb Diószeg és Székelyhid. Közlekedését a Nagyvárad-Érmihályfalvai és a Székelyhid-Margittai vasútvonal, továbbá az országutak közvetítik.
A térség gazdasága elsősorban agrár jellegű, amelyben a növénytermesztés dominál, köszönhetően a nagy kiterjedésű területnek és a jó minőségű termőföldnek.
Székelyhíd az Érmellék déli részén helyezkedik el.
A történelme során Székelyhídat és vidékét több család birtokolta: urai voltak a Gutkeledek, az albisi Zólyomi család, majd gróf Dietrichstein János, majd a gróf Stubenberg család lett Székelyhíd földesura. A XIX. század második felében Székelyhíd fontos gazdasági központja volt az Érmelléknek. Fő termékei a gabonafélék, élő állat, tejtermékek mellett a kiváló borok, elsősorban a messze földön híres bakator.
Az egykor mocsarakkal, lápokkal, medrüket változtató erekkel behálózott vidék ma már nem dicsekedhet jelentősebb felszíni vizekkel. Egyetlen jelentősebb folyóvize az Ér-csatorna, mely ÉK-Dny irányban, az egykori Ér nyomvonalát követve köti össze a Krasznát a Berettyóval.
Az Érmellék, így Székelyhíd gazdaságának is egyik legjelentősebb ágazata a szőlőtermesztés, illetve a borászat volt. Már a középkorban foglalkoztak e vidéken szőlőtermesztéssel, leghíresebb szőlője a bakator volt. Szőlőtermesztéssel és borászattal nemcsak nagyüzemi szinten foglalkoztak: minden polgári, illetve közrendű család rendelkezett szőlővel és pincével.
Magyar-Román határátkelőhely létezik 2004-óta Létavértes és Székelyhíd között.
A határállomás megnyitása jelentősen megkönnyíti a térség lakosainak életét. Az új átkelővel 100 kilométerrel rövidebb lett a két település közötti út.
Az avatási ünnepségen jelen volt Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök is és az Európai Unió két biztosa is
Adrian Nastase hangsúlyozta: ez az első olyan átkelőhely, amely már az Európai Unió logikája szerint épült meg.
- Ennek a határátkelőhelynek az üzenete már nem az, hogy elválaszt valami bennünket, hanem az, hogy Európán belül valami összeköt bennünket - mondta a román kormányfő.
(forrás internet.)
